A telefonközpont (4–12. oszt.)
Tantárgy:
Feladat:
- Figyeljétek meg a képet! Beszéljétek meg, hogy milyen emberi tényezők és milyen technikai okok állhattak a hátterében a téves kapcsolásnak és várakoztatásnak.
- Olvasd el a Kolozsvár című lapban 1896-ban megjelent A telefonos kisasszonyok című cikket: http://digiteka.ro/readme/276/19431/1
- A kapcsolótáblát kezelő nők állásukra két közismert úri család ajánlásával pályázhattak. Beszéljétek meg, miért lehetett ez szükséges feltétel az állás betöltéséhez!
- Gyűjtsétek össze, melyek azok a tulajdonságok, készségek, amelyekkel egy telefonos kisasszonynak rendelkeznie kellett!
- Írjatok álláshirdetést a telefonközpont nevében, melyben telefonos kisasszonyt kerestek! A hirdetésben szerepeljen a munkakör leírása, az elvárt kompetenciák, a munkaidő megjelölése és bármi olyan információ, amit fontosnak gondoltok!
Kutatás:
Magyarországon a telefonhiány 1950-től a ’90-es évekig tartott. Sokszor 10-15 évig is várakozni kellett egy családnak, míg vezetékes lakástelefonja lett. Járj utána, hogy a te családod mikor jutott először otthoni vezetékes telefonhoz! Beszélgess szüleiddel, nagyszüleiddel arról, hogy a saját tulajdonú telefon előtt hogyan kommunikáltak!
Háttér:
A telefont Alexander Graham Bell találta fel 1876-ban. 1881-ben már Pesten is működött telefonközpont, melynek kapcsolótábláján még nem számok, hanem nevek szerepeltek. A kapcsolótábla előtt ülő nőknek fejből kellett tudni a teljes előfizetői névsort. Az azonos nevű előfizetők megkülönböztetése végett foglalkozásukat, titulusukat és lakcímüket is ismerni kellett. Bár a telefonkezelő munkakör betöltését magas elvárásokhoz kötötték, a telefonos kisasszonyokat mégsem becsülték meg, alulfizetettek voltak és az előfizetők is folyamatosan elégedetlenkedtek velük szemben.
Az öltözet mint virágnyelv (4–12. oszt.)
Forrás/Tulajdonos:
Tantárgy:
Feladat:
- Figyeld meg alaposan a két képet!
- Milyen alkalomból készülhettek?
- Milyen kapcsolat lehet a képen szereplő alakok között?
- Beszéljétek meg, az egyes ruhadarabok milyen színűek lehettek!
- Hasonlítsd össze a képeket!
- Melyik készült falusi és melyik városi környezetben? Miből következtethetünk erre?
- Milyen anyagi helyzetben lehetnek ezek az emberek?
- Kinek mi lehetett a foglalkozása, feladata?
- Milyen lényeges különbséget látsz a ruhadarabokat illetően?
- A képen szereplő emberek ruházata alapján döntsétek el, ki milyen korú és milyen családi állapotú (nőtlen/hajadon, házas, özvegy)!
- Gyűjtsetek össze minél több divatirányzatot!
Beszélgessetek róla, mi az, ami ma meghatározza a fiataloknál divatos holmikat!
Kutatás:
- Járj utána, hogy Magyarország egyes vidékein milyen népviseletet hordtak az emberek!
- Gyűjts képeket a különböző viseletekről és helyezd el a térképen!
- A te településed környékén milyen népviseletet hordtak?
- Mióta nincs már a környéketeken népviselet?
- Az egyes ruhadaraboknak milyen helyi megnevezése volt a ti vidéketeken?
Háttér:
„Egy-egy virágjában levő népviselet jelrendszerként is felfogható, amely azoknak, akik ismerték az egyes öltözetdarabok, színek, díszítések és összeállítási módok jelentését, a viselőről, annak állapotáról, koráról, rangjáról-módjáról, foglalkozásáról, arról az alkalomról, amihez felöltözött stb. jóformán mindent elmondott. – Egyes öltözetdarabokhoz, viselési módokhoz országszerte hasonló jelentés kapcsolódik, más jelentéseket, jelentésárnyalatokat helyi érvényű szokások határoznak meg. A fejviselet gyakran az egész öltözettől függetlenül is alkalmas állapotok jelzésére. Ha az öltözet egészét nézzük, az öltözetdarabok anyaga, díszítettségi foka, formája, leginkább azonban színei jelzik viselőjének korát és a felöltés alkalmát. A fehér és piros szín és az arany díszítés a fiatalságé, mely már 35–40 éves koron túl nem viselhető; a »javabéli asszony« már sötétíti, barnábba fordítja öltözetét, áttér a zöld, sötétkék, bordó, esetleg lila színekre. A fekete az öregeket illeti. Akit fiatalon mély gyász ér, utána már nem öltözik vissza a korát megillető derűsebb színekbe; másfelől olyan asszony, akinek férje fiatalabb, a korát megilletőnél valamivel fiatalosabb színeket választhat.”
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-22.html
Szabad sajtó(?) (4–12. oszt.)
Tantárgy:
Feladat:
- Milyen közösségi média felületeket használtok? Ezeken keresztül milyen jellegű tartalmakat osztotok meg?
- Gyűjtsétek össze az előnyeit és a hátrányait annak, hogy az internet segítségével bárki tartalomgyártóvá válhat!
- Gyűjtsétek össze azokat az okokat, amelyek miatt hiszünk az álhíreknek! Beszéljétek meg, hogyan lehet valaki tudatos médiafogyasztó!
- Rendezzetek vitafórumot szólásszabadság vs. cyberbullying témában!
Kutatás:
- Járj utána, hogy az iskola könyvtárában mi a legkorábbi nyomtatásban megjelent kiadvány! Mi a címe? Miről szól?
- Menj el egy antikváriumba, biztosan akad olyan régi könyv, ami téged is érdekelhet!
Háttér:
A nyomda 15. századi feltalálása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hírek – akár igazak, akár nem – minél szélesebb körben elterjedjenek. A technikai fejlődésnek köszönhetően a nyomtatott sajtó mellett a rádió, a televízió, majd az internet segítségével egyre több csatornán keresztül juthatunk hírekhez, azonban ezek szűrése a fogyasztók feladata is. Nem véletlen, hogy 2017-ben az Egyesült Államokban az "év szavának" a fake news, vagyis az álhír kifejezést választották.