Múzeumpedagógia online

• Olvasd el a képen látható szavakat!
• Mi a közös ezekben a szavakban?
• Lapozgassatok egy, a gyógynövényeket bemutató könyvet és keressetek érdekes növényeket!
• Nézzétek meg, milyen gyógyhatásúak a képen látható növények!

• Egy gyógynövényes könyvben figyeld meg, hogy egy növényeknek több féle elnevezése is lehet. Például orvosi székfű, bubulyka, katóka, pipiske, kamilla, matricaria chamomilla. Mi lehet ennek az oka?
• Mi lehet a megoldás arra, hogy az orvosok, a gyógyszerészek, a botanikusok „egy nyelvet beszéljenek”, hogy mindenki ugyanazt értse, ha egy növényről beszélnek?

A latin több mint kétezer éve a tudomány és a műveltség nyelve, segíti a különböző anyanyelvűek közötti megértést. Magyarországon 1844-ig ez volt a hivatalos közlés nyelve. A biológiában a fajok mindegyike tudományos nevet visel, amelyet latin névnek, illetve rendszertani névnek is neveznek. A tudományos latin nevek használata lehetővé teszi a különféle fajok, az anyanyelvi eltérésektől független és világszerte egységes elnevezését és pontos beazonosítását (lásd növények latin neve). Hogy a tudományos nyelv a latin, annak fő oka, hogy a katolikus egyház nyelve a latin volt, és az egyház által létrehozott egyetemek nyelve szintén a latin lett. A hispániai és dél-itáliai fordítóiskolák sok görög és arab orvosi alapművet latinra fordítottak. Orvosi iskolák jöttek létre a 13. században Itáliában és Franciaországban, így évszázadokon keresztül a tananyagot is ezek az egyetemek határozták meg.

• Olvasd el az 1910-ben megjelent gyógyszertári hirdetést!
• Miről szól?
• Ismersz-e mai, hasonló témájú reklámot?
• Hogyan nevezzük gyűjtőnéven a ma forgalmazott, hasonló készítményeket?
• Sorold fel, milyen zöldségeket, gabonákat és rostban, vitaminokban gazdag ételeket fogyasztasz!
• Miért nem helyettesíthető az egészséges és változatos táplálkozás csak étrendkiegészítőkkel?

Nézz utána, melyek azok a zöldség-, gyümölcs-, gabona-, esetleg húsfélék, amelyek vitaminjaikkal, ásványianyag-tartalmukkal segítik a vérképzést, hozzájárulnak egészségünk megőrzéséhez!

Az 1910-ben megjelent gyógyszertári hirdetés vérképző, izom- és idegerősítő, étvágygerjesztő készítményt ajánl. Ma ezt táplálékkiegészítőnek neveznénk.
A vér szállítja a fontos tápanyagokat és az oxigént a testben a sejtekhez és a szervekhez. Ha vérveszteség ér minket, vagy nincs elég vörösvérsejtünk, akkor gyengének, bágyadtnak, erőtlennek érezhetjük magunkat, a hosszú távú vérszegénység pedig súlyos, akár életveszélyes károkat is okozhat a szervezetnek.
A szervezetünkben található vas 70%-a a vörösvérsejtekben található, és egy komplex fehérjében, a hemoglobinban raktározódik. A hemoglobin termeléséhez tehát vasra van szükség, amihez vasban gazdag ételeket kell ennünk. Ilyen például a vörös hús, a csirke, a pulyka, a hal, a tenger gyümölcsei és a sertéshús, illetve a tofu, a csicseriborsó, a szójabab és a szilvalé.
A C-vitamin segíti a vas felszívódását, ezért szintén nagyon fontos a megfelelő vérképzéshez. Együnk sok citrusfélét, kivit, epret, mandarint, kelbimbót, káposztát, paradicsomot, paprikát, brokkolit és leveles zöldeket!
A folsav segíti a fehérvérsejtek és a vörösvérsejtek termelődését is. Sok folsav van a spenótban, a babfélékben, a marhamájban, a tojásban, a narancsban és a banánban is. Fontos még a B12-vitamin is, mely szintén hozzájárul a vörösvérsejtek termelődéséhez.
A réz a vassal együttműködve segíti a vörösvérsejtek termelődését és a vas felszívódását is. Sok van belőle a teljeskiőrlésű gabonákban, a diófélékben, a babfélékben, a májban, a burgonyában és az osztrigában is.

• Olvasd el Jaeger F. József gyógyszerész 1910-ből származó hirdetését!    
• Milyen gyógyszereket hirdet?
• A gyógyszereken kívül még mit hirdet?
• A hirdetés szövegében ez áll: „[...] bevezette »kizárólagos« saját készítményei közé […]”. Mit jelenthet ez?
• Mit gondolsz, a gyógyszerész maga készítette a gyógyszertárában lévő termékeket?
• Ma hol készül a gyógyszerek többsége?

• Ma is készítenek-e a gyógyszertárakban gyógyhatású készítményeket/gyógyszereket? Ha igen, milyeneket?
• A mai gyógyszertárak a gyógyszerek és gyógyhatású termékeken kívül még mit forgalmaznak?

 A székelykeresztúri gyógyszertárában fennmaradt Jaeger F. József vénygyűjteménye gyógyszerkészítményeivel 1903-ból. Számos saját készítményét országos szinten is terjesztették, például Jaeger-cseppek, kenőcsök, tabletták, kozmetikumok formájában. Ezeken kívül készített bajuszpedrőt, arckrémeket, szobaillatosítókat, fog-port, állatoknak különféle porokat, jegyzőnek tintát, fényképésznek előhívót.

A 19. század utolsó harmadáig a gyógyszerek készítésének helye a gyógyszertár volt. A század utolsó évtizedeiben a gyógyszerészet alapvetően megváltozott. Az orvostudomány gyors fejlődésével és a terápiás lehetőségek kialakulásával a gyógyszerek iránti kereslet megnövekedett, megalakultak az első gyógyszergyárak.

• Milyen panaszra ajánl segítséget az 1906-ban megjelent újsághirdetés?
• Mit gondolsz, miért lehetett gyakori a fagyási sérülés a múlt században?
• Ma előfordulhat-e ilyen panaszuk az embereknek? Kerülhetünk-e ma is ilyen helyzetbe?

• Milyen volt a ruházatuk a szegény parasztgyermekeknek és szüleiknek a 20. század elején?
• Milyen egészségügyi viszonyok voltak jellemzőek a múlt század elején?
• Irodalmi művekben olvashatsz olyan leírásokat, amelyek a 19. századi emberek ruházatátukról is említést tesznek. Például Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön című művében. „Úgy csengett a szoba a nagy nevetéstől, hogy az ablaküvegen mászkáló bágyadt legyek is mind fölrezzentek bele. Fülig vörösödve néztem le a lábamra – bizony az ujjaim kikukucskáltak a rongyos bocskorkámból."

A második világháborúig az iskolás gyermekek szegényesen öltözködtek. A leányoknak még több rend ruha is jutott, a legényeknek viszont inkább csak egy rend ruhájuk volt, dolgozni rosszabbakat vettek fel. A szegényebbek ruhadarabjai testvérről testvérre öröklődtek, legtöbbször rongyosak, toldozott-foldozottak voltak. A napszámos családokban a gyermekek rendszerint felváltva viselték az egyetlen rend meleg ruhát. A gyapjú holmi és a lábbeli elégtelensége miatt nem tudtak iskolába járni a téli időszakban.    

Fagyási sérülés manapság leginkább a rossz keringéssel rendelkezőknél, például cukorbetegségben szenvedőknél, érproblémával élő betegeknél, illetve olyan személyeknél keletkezhet, akik      hosszabb időt kénytelenek eltölteni extrém hideg környezetben (például magashegyi túrázás alkalmával, síeléskor, katonai szolgálat közben). Emellett sajnos érintettek az elégtelen szociális körülmények között élők és az ittas elalvók is.

Forrás:  

Gazda Klára: Gyermekvilág Esztelneken. Kriteiron Könyvkiadó, Bukarest, 1980    

Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön https://vmek.oszk.hu/00900/00970/00970.htm#18