Múzeumpedagógia online

1. Nézd meg jól a képet! Nevezz meg három dolgot, ami a régi és az új életmód közötti különbséget jól mutatja!
2. Alkossatok négy csoportot és a megadott témákban vessétek össze, milyen lehetett régen és hogyan működik most! Legalább három különbséget nevezzetek meg! Mindegyik csoport egy témát válasszon! 

• lakhatás
• közlekedés
• vízhasználat
• fűtés, világítás
  
  3. Vitassátok meg, hogy melyek az előnyei és hátrányai a témakörötökbe tartozó megoldásoknak! Beszéljétek meg, ki milyen megoldást talál hasznosnak a hagyományos életformából! Válasszatok ki egy megoldást, amit a saját életetekben elfogadhatónak, megvalósíthatónak találtok!

• Keress te is hasonló jelenségeket a szűkebb vagy tágabb környezetedben!
• Készítsetek fotókiállítást a saját készítésű fotókból! Beszéljétek meg, kinek, melyik tetszik és miért!
• Gondolkozz rajta, a hagyományos életformából te mit tartasz értéknek, mit tudnál beépíteni a hétköznapjaidba?

Az iparosodással több évszázada tart a falvakból városokba költözés, sok esetben az évezredes/ évszázados létformák, hagyományok morzsolódnak fel, tűnnek el teljes egészében. A történelmi léptékben gyors változások miatt az újabb és újabb generációknak sok esetben nehézséget okoz a közvetlen múlt, elődeik motivációinak értelmezése. Ebben nyújt segítséget az itt látható fénykép, amely a második világháborút követően Magyarországon készült, és jól szemlélteti azt a gyökeres változást, amely mind a lakhatási formák, mind az alapszükségletek ellátása tekintetében lezajlott. Ugyanakkor ma már azt is látjuk, hogy a technika gyorsütemű fejlődésével a környezetre milyen nagy és számos esetben káros nyomást helyez sok civilizációs jelenség. A hagyományos életformák egyes elemeinek beépítése mindennapjainkba alkalmasak lehetnek ezeknek a károknak a csökkentésére.  

Számos nagyszerű alkotót köszönhetünk Erdélynek. Közülük válogattunk néhányat: Bolyai János, Sass Flóra, Tamási Áron, Hervay Gizella, Irinyi János, Ady Endre, Ferenczy Károly, Kőrösi Csoma Sándor, Bartók Béla, Dávid Ferenc, Benedek Elek

1. Négyfős csoportokban dolgozva kutassatok! Csoportonként válasszatok ki egy hírességet a válogatásból, és az alábbi kérdések segítségével, maximum két percben mutassátok be a többi csoportnak! Minden csoport más-más személyt válasszon!
   - Hogy hívják?
   - Melyik században élt?
   - Hol született?
   - Milyen témakörben alkotott maradandót?
   - Számotokra miért érdekes az ő alakja?
2. A bemutatást követően helyezzétek el az arcképet és a nevet a térképen a választott személy születési helyére. (Kisebb települések esetében elegendő a nagyobb településekhez igazítva, nagyjából megjelölni.)

1. Keress olyan erdélyi alkotót, aki nem szerepelt az órai munkában és olvass utána! Ne csak a Wikipédia vonatkozó szócikkét használd! Készíts róla prezentációt! Beszélj arról is, miért érdekes, fontos számodra! Kereshetsz nem csak magyar ajkú erdélyi alkotót is.
2. Készíts saját arcképcsarnokot, legalább három alkotót válassz! Lehet az itt szereplőkön kívül mást választanod.

Az Erdélyi Fejedelemség megalakulása óta úgy tekintünk Erdélyre, mint egy sajátos földrajzi-kulturális-politikai alakulatra. Magában az erdélyi történetírásban és irodalomban is kialakult ez a fajta identitástudat. Az adott földrajzi helyzet, az itt élő népek évszázados együttélése hozta létre ennek a régiónak sajátos arculatát. A jelenség összefoglaló elnevezése a transzilvanizmus, amelynek széleskörű irodalmát találjuk.

1. Egy szomszédos ország felszíni térképét látod. Melyik országról lehet szó?
2. Jellegzetes domborzati forma húzódik végig a területen, amelynek folytatása több országon átnyúlik. Mi ez a domborzati forma és mi a neve? Meg tudnád nevezni, mely más országokon halad még át?
3. A hegylánc karéjában található földrajzi-történelmi alakulat neve a régi, latin nyelvű iratokban Transsylvania. Keress rá, mi is a pontos magyar fordítása! Hogy nevezzük egy szóval?
4. Ma már a szerb, magyar és ukrán országhatárok mentén húzódó területet is beleértjük a fogalomba. Nézz utána, milyen két nagy történelmi tájegység, nagytáj található itt! Keresd meg, hogy milyen négy nagytáj tartozik még az országhoz! 
   https://hu.wikipedia.org/wiki/Rom%C3%A1nia_f%C3%B6ldrajza#/media/F%C3%A1jl:Romania_historic_regions-hu.svg
5. Alkossatok négy csoportot! Nézzetek utána és illesszétek a térképre a megadott neveket! 
   Vízrajz: Szamos, Maros, Olt, Temes, Sebes-Körös, Fekete-Körös, Fehér-Körös, Aranyos, Tatros, Gyilkos-tó, Szent Anna-tó, Medve-tó
   Domborzat: Erdélyi-középhegység, Királyhágó, Erdélyi-medence, Radnai havasok, Hargita, Fogarasi havasok, Torockói-hegység, Bihari-hegység, Csíki-medence, Gyergyói-medence
   Városok, települések: Kolozsvár, Gyulafehérvár, Nagyvárad, Temesvár, Arad, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Brassó, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda
   Kultúrtörténeti érdekességek (képek+nevek), akiket a már fent lévő településekhez lehet kapcsolni. 
   *Javasolt képek: Mátyás szobor – Kolozsvár; Gyulafehérvár madártávlati képe; Szent-László ábrázolás – Nagyvárad;  Fő tér fotója – Temesvár a „magyar Manchester” vagy „Kis Bécs”; a Székely Nemzeti Múzeum képe (Kós Károly épület) – Sepsiszentgyörgy; széki asszony képe – Szék; székelyharisnya vagy székelykapu – Székelyföld; prázsmári erődtemplom (szászok megjelenítése) – Prázsmár; Székelykő képe torockói házakkal.
6. Nézz utána, mely népek formálták Erdély történelmét, kultúráját!

1. Nézz utána, milyen ásványkincseket rejtenek a hegyek, melyeknek volt nagy szerepük a múltban, illetve melyek azok, amelyek ma is hasznosulnak és hogyan!
2. Csoportbontásban, projektmunkában nézzetek utána, milyen számotokra érdekes dolgokat találhattok Erdélyben, készítsetek négynapos kirándulástervezetet, és a csoportok prezentálják egymásnak!
3. Projektmunka: közös alkotásként készítsétek el Erdély domborzati makettjét!

Erdély földrajzi-történelmi-politikai alakulat a mai Románia területén. A Kárpát-medence keleti részén fekszik, latin neve: Transsylvania, amelynek jelentése erdőn túl. Eredetileg az Erdélyi-középhegység (Királyhágó) és a Keleti-Kárpátok közé eső területeket jelölte, ez az úgynevezett történelmi Erdély. Ma már a Partium, Bánság és Máramaros együttes területét értjük alatta. Földrajzi adottságaiból következik, hogy nagyobb önállóság jellemezte, ugyanakkor az elszigeteltebb területeken (illetve a második világháború utáni történelmi körülmények folytán) tovább őrizte a hagyományos életformát. Magyarok, székelyek, szászok, románok és több kisebb lélekszámú népcsoport él itt együtt, alakítja sajátos kultúráját, a történelem során változó számarányban.

1. Nézd meg jól a képet! Hol készülhetett? Jellemezd a középponti alakot! Milyen ruházatot visel? Mit árul el róla a ruházata? Honnan érkezhetett? Milyen célból érkezhetett? Találkoztál-e hasonló ruházatú asszonnyal? Hol? 
2. Olvassátok el a következő cikket:
   https://archivnet.hu/menekultkerdes_migracio_magyarorszagon_a_20_szazadban/4._erdelyi_menekultek_19881989ben_es_a_magyarorszagi_kozvelemeny.html
   Alkossatok négyfős csoportokat, és dolgozzátok fel a cikket az alábbi kérdések mentén! 

• Mikor játszódtak a cikk eseményei?
• Nézz utána! A cikkben szereplő országok miben hasonlítottak egymásra és mi volt az egymás közti feszültség oka?
• Hogy nevezte a politika az erdélyi magyarságot az 1980-as években Magyarországon? Mi derül ki a cikkből, miért?
• Mi elől menekültek ezek az emberek?
• A becsült adatok alapján hány főre tehető a menekültek száma?
• Kik játszottak kulcsszerepet a menekültek ellátásában? Hogyan segítette ez az államot? 
• Mi volt a segítségnyújtás megítélésében a kettősség? Milyen kettősséget tapasztaltak meg az áttelepülők?
• Mik voltak a segítségnyújtók érvei?
• Mik voltak a segítségnyújtást ellenzők érvei?
• Nevezz meg legalább két nehézséget, amelyekkel az áttelepülők a letelepedéskor szembesültek!

Keress, kutass! Van az ismeretségi körödben valaki, aki ekkor települt át Erdélyből? Készíts vele interjút! Hallgassátok meg egymás interjúit, beszélgessetek róla, milyen sorsokat ismertetek meg általuk!

Az erdélyi magyarság az első világháborút követően kisebbségi létbe került, helyzete hullámvasútszerűen változott a 20. század folyamán. Az elmúlt száz évben három hullámban hagyták el nagy számban magyarok Erdélyt. Először a trianoni békeszerződést követően, amikor az állami tisztviselőknek fel kellett esküdniük a román államra, majd az 1940. augusztus 30-i bécsi döntést követően, amikoris Észak-Erdély Magyarországhoz került. Ennek következtében Dél-Erdélyből indult tömeges átvándorlás a magyar állam területére. Végül Nicolae Ceaușescu diktatúrája elől menekültek nagy számban magyarok az anyaországba. Ezek a történelmi események és az érkező erdélyi magyarok az anyaországban élők figyelmét is ráirányították Erdélyre és annak az összmagyarságot érintő értékeire.